SZEPTEMBER 01. HÉTFŐ

Hát eljött ez a nap is. Lia sokat mesélt már a suliról, ugyanis ő is a Budaiba jár, most 11.-es, és a mesélése igencsak felkeltette az érdeklődésem, így reggel öcsi sírására ébredtem úgy 5:30-kor, de nem láttam értelmét visszaaludni, 6-kor úgyis kelnem kellenne. Így lementem a konyhába. Anyu már ébren volt, Rolinak adott enni, és a miénket is elkészítette Liával. Fél óra múlva Lia jött le a lépcsőn álmosan, búskomoran (nemtudtam kivenni a mormolásából, hogy mi baja lehet) és leült az asztalhoz. -Jóreggelt!-köszöntem egy pohár kakaóval a kezemben. -Nekedis!-felelte. Majd felszaladtam a szobámba öltözni. Egy fekete leggings, és egy kötött pulcsi mellet tettem le a voksomat. Utána fogat mostam, hajat fésültem, és Liával elindultunk. Talán 10 percet vett igénybe az út, majd odaértünk a sulihoz. Az osztályomból nem ismertem senkit, de a portán eligazítottak, és az első emeletre kellett menjek az osztályomhoz. Egy lány ült az egyik padba, mosolygósan, egy fiúval beszélgetett aki a másik oldalán ült. -Szia. Szabad ez a hely?-kérdeztem félve. A lány megfordult, barna dús haja az egyik válláról átdobodótt a másikra, és pólója mintáját látva öröm töltött el. -Persze, ülj le nyugodtan, Napsi vagyok. -Örülök nagyon, én Dzseni. Aztán csengettek, bejött az osztályfőnökünk, olyan 40-es éveiben lévő, őszes hajú, alacsony ember. Bemutatkozott mindenki. 10-en vagyunk amúgy. Horváth Dzsenifer. Farkas Zsombor. Takács Napsugár (ő Napsi). Szalay Kitti. Rumbert Edina. Várhegyi Tamara. Gombos István. Táli Ádám. Kelbert András. Huszár Dániel. Ma 6 osztályfőnöki órán kell túl legyünk, és ezzel fog majd zárulni a mai nap. Első órán kiosztották az órarendeket, amúgy a kedd a leghúzósabb, a csütörtök pedig a leglazább. Első szünetben lementünk az udvarra, elfoglaltunk egy padot, és beszélgetni kezdünk. Napsival szimpatizáltam, rá is kérdeztem a pólójára, és ő is hatalmas 1D fan. Csak egy picit sikítottam, csak egy icipicit és csak páran néztek hülyének,csak páran. Remélem nem süt belőle a merő cinizmus. Akkor jó Amúgy kiveséztünk mindent, de a beszélgetésünget Tamara szakította félbe. -Sziasztok!-köszönt vidáman. -Szia.-intettem neki. Hello.-köszönt Napsi is. -Az ott a pólódon a One Directer vagy mi? Utálom őket, 5 kis homár.-nevetett harsányan Tamara. Na és most agyaltam azon hogy leüssem, vagy letoljam? Végül bé verzió. -Na figyu Tamara. Először is One Direction. Másodszor pedig, egyáltalán nem homárok, párkapcsolatban élnek, egyik fiúnak jegyese is van, de nem várom el ezek után hogy tudakozott légy. Na visszatérve a homárra. Elfogadom, ha egy elfogadható okot adsz rá. Jaaa, hogy nincs rá elfogadható okod, csupán féltékeny vagy, mert egyikünk sincs túl a 25-ön mégis multimilliárdosok, és mert a fél világ rajong értük, plusz ők ilyen fiatalon elérték azt, amit te soha életedben nem fogsz. Sajnálom, igazán rossz érzés lehet a féltékenységgel együtt élni.-fejeztem be a monológomat, mire Tamara sarkon fordult és duzzogva otthagyott Napsit és engem. Hűűha.Bár igazat adok neked.-hitetlenkedett az új barátnőm. -Bocsika, Directioner vagyok, és kötelességem megvédeni életem értelmeit-kortyoltam a forrócsokimba (a büfében vettem). -És neked ki a kedvenced a bandából?-tépett le egy darabot a pogiból. -Jaaa, még nem mutatkoztam be,neharagudj. Mrs. Horan Dzseni.-nyújtottam Napsi felé a kezem. -Mrs. Styles Napsugár.-majd nevetve kezet ráztunk. A többi órát Napsival végig beszélgettem, a fiúk közül pedig Andrissal beszélgettem picit. Totál metál a srác amúgy Délután 2 körül értem haza, ahol Roli már várt, így muszáj volt játsszak vele picit, és beszéltem Liával is. Este lezuhanyoztam, bepakoltam, vacsiztam, fogat mostam, elaltattam Rolit, végül az 1D Little Things-re elaludtam én is Tehát összefoglalva mindent, tetszik a suli, imádom Napsit, közös gyűlölői lettünk Tamarának, és Andrissal is jól kijövök. ❤